Levél

[535r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 535]

Pest. Nov. 4^d. [1]851.

Édes Lottim, Első ébredésem ma, Te valál, első foglalkozásom is Te légy. Elő^[1]estvéje Károlina napjának oly gyönyörü volt, hogy nyárban sem lehete kellemetesebb időt kivánni. Szép holdvilágnál sokat sétáltam, és szerettem volna azt, Társaságodban tenni. — Be kevés teljesedik abbol mit szívéböl ohajt az ember! Be keveset lehetnek együtt azok, kiknek együtt kellene átfutni a’ rövid élet pályát, e sötét csillagon! Fohászaim a’ men[n]yek Urához emelkednek, és mindent kérek számodra, mit nemes szíved, sok szenvedéseid és nélkülözéseid, feláldozásaid után

[1] Az ’l’ ugyanazzal a tintával javítva.
[2] A szó őrszóként funkcionál.