Levél

[92r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 92]

Bécs Mart 21^dikén [1]823

Kedves Lottim

Az Isten áldjon meg hogy egyszerre ki jöttél a’ restségedböl, ’s olly gyakran irsz hidd-el, minden leveled kimondhatatlan örömet szerez nékem, gondolom eddig a’ kilátásod az ablakbol a’ várda nem pedig az Epódja, társaságod meg nem Máteffy, hanem Ádámék, ’s a’ hites Mátkájok, kiket részemröl minden széppel gyözz meg – én most épen jövök a’ Banustol kinek se felesége se Kammerdienere, nem lennék, mert az elsővel igen hauslich scenájét láttam már, utolsóval meg nagyon érezhetöleg bánik minden öltözése alatt [minthogy]^[1]

[1] A szó őrszóként funkcionál.