[152r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 152]
Bécs Mart. 6. [1]827
Kedves Lottim, Még nem is irhattam Nektek mert ollyan rendetlenségben kaptam szállásomat, hogy máig is otthon nem végezhetem sem[m]i dolgomat ’s ezen levelemet is a’ Cancellarian irom másnak asztalán pappirosán és pennajával utom jó volt de hideg, elválásunk szomoru orája kisért ide fel, ugy jött nekem mikor elmenetelem napján egész napon harangoztak mintha nekem kongottak volna a’ harangok, és midön elválásunk után a’ kapun kileptem, az ora épen éjfél tizenkettöt ütött volna mintha megholtam volna, nincs is élet a’ legjobb Anyának el vesztése után — Gyulai Albertet is betegen kaptam már jobban van Ádam[m]al sokat vagyok — Baumgarten is tegnap nálam volt, és elbeszélte szegény János [halálát][1]
[1] A szó őrszóként funkcionál.