Levél

Gyulay Lajos Kácsándy Zsuzsannának, 1825. 11. 24. (Bécs)

[120r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 120]

 

Bécs Nov. 24.d [1]825

 

Kedves Lottim, a’ mult vasárnap egy Redoutteban voltam, mellyben igen jól mulattam magam, ’s képzeld kivel? egy maszkarával, ki álmamban is eszembe nem jutott volna — Emlékezel mikor Temesvárt voltam elöszszer, irtam neked egy szép Vetzlárnerol, ki születésére nézve Büdöskuti leány ’s ez volt ottan ’s minden egyébbröl beszélett csak arrol nem hogy hol látott, másoktol halottam meg hogy ö volt, ’s már most szeretnék vele találkozni de nem tudom hol ’s ábrázatjarol ugy nem emlékezem, hogy vele találkozva sem ismernék reá —
     Ma nagy temetése lesz itten a’ Lotharingiai Hertzegnek ki meg a’ Redoutteban jelen volt ’s [hazamentele][1]

 



[1] A szó őrszóként funkcionál.




Dokumentum típusa: Szövegoldal