Levél

Gyulay Lajos Kácsándy Zsuzsannának, 1824. 10. 29. (Bécs)

[372r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 372]

 

Bécs Oct 29d [1]824

 

Kedves jó Anyám,

 

A’ mult postán vettem hos[s]zás, halgatásábol származott nyughatatlansag után mindíg a’ legnagyobb örömmel engem eltöltö levelét, Oh ne foszszon meg ezen boldogságtol és irjon nekem gyakran, mi lehet nékem annál nagyobb öröm ezen ugy is nyomoru életben! —
     Tegnap elött Klosterneyburgban voltunk nyoltzad magunkkal két szekérrel, gyönyörü[1] a’ vidékje és gyönyörü az igen nagy stylusbol épülni kezdett de be nem végzet kastélyok az oda való Papoknak — azok, magokon kaptak ki, mert Jósef Császár ideéig tartoztak a’ Császári udvart néhány holnapokig eltartani, minden esztendöben, azért nekie panaszoltak, hogy az nekiek igen sokban kerülne, és megkérdeztetvén hogy men[n]yibe

 



[1] A szó ugyanazzal a tintával javítva.




Dokumentum típusa: Szövegoldal