Levél

[388r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 388] 

Bécs Martz 4^dkén [1]825

Szeretett Kedves Anyám, soha nem vártam ugy a’ postát mint a’ mái napon, a’ mult hozta azon szomoru hirt hogy a’ kis Lajos megholt, és hogy beteg Gizella is édes anyám és Fanny is, és megcsalódtam – Dosátol ugyan kaptam levelet de az még régi levél, mellyben egyébb dolgokrol ir – nincs rettenetesebb állapot mint egy szerencsétlenség után várakozásban lenni és felelemben az ujjabb szerencsétlenségtöl, rettegések kozött bontottam fel a’ Dósa levelét, sokáig nyitatlan álatt, végre felbontván kérvén [Istenemet]^[1]

[1] A szó őrszóként funkcionál.