Levél

[386r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 386]

Bécs Febr 18^dikán [1]825

Mindenekfelett tisztelt és szeretett jó Anyám, holnap az a’ nap melly nékem mindenekfelett a’ legszentebb, mert az én jó Anyámnak neve napja lészen, áldja meg a’ Mindenható hoszszas élettel és engedje örömeit boldogságban és egészségben elérhetni – Be boldog és leirhatatlanul szerencsés az ollyan kit az Isten olly Anyával áldott meg mint a’ millyen nékem vagyon,^[1] bár valamenyire megtudnám érdemelni szerencsémet és mentöl több örömet tudhatnék csinálni édes anyámnak látom én azt jól, hogy Anyai gondoskodása után, várokozásának eléggé meg nem feleltem, és az nekem kettös fájdalom mert én is máskép álmodoztam jövendőmröl, de igen jókor megtanultam az embereket ismerni és kevés hijján meg vetni – általlátni azt, hogy ifjui szép álmaimmal nem egy czélra születtem velek, és nem is abban a’ korban, mellyben ki lehessen magát jelelni –

a’ [Fársángot]^[2] 

[1] A „g” javítva „l”-ből.

[2] A szó őrszóként funkcionál.