Levél

[429r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 429]

Kolosvár August 25 dikén 840.

     Élj! Élj! Elj Kedves Lajosom! éltesd, boldogicsd sok ideig szereteted által hozád tartozoidat, de magadat is kine felejcsd mert valahára érdemes vagy arra hogy magad magadat kedveld. — Az a’ nagy vádam van ellened hogy igen keveset gondolsz magaddal; böven áraztod jo tévö ’s szeretettel tellyes indólataidat tieidre, de tán eszedbe se jot hogy mennyire meg fosztod Ön Magad. — Ezt továb elnézni elhalgatni nem tudom: fenyítést érdemelsz^[1] ez Kedves Lajos! — bár áthatnók szivödet, tiszta irányú óvásim.

^[1] Eredetileg: érdeleled, de az első „l”  kivakarva, átírva „m”-re.