Levél

[395r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 395]

Andrásfalván Julius 16dikén.

    Kedves Lajosom.

Büneimnek bocsánotját hirdeted, ha igéretemet megtartom és elmennyek látogatásodra: hiddel senki se kivánná ezen kegyelemnek megnyerését ugy^[1] mint az én bánatos szivem; azt is tud meg, hogy azzal a' szándékkal jöttem ide Anyámhoz, hogy velle együtt mennyek Hunyadvármegyében; már hat hete elmúlt itt létemnek, s nyughatatlan várakozásomnak hogy minnél elébb elindúljúnk hozzád; és még most sincsen /minden nyughatatlanságom mellet/ meghatározva elmen[n]etelűnknek bizonyos napja, nekem

^[1] Beszúrva: ugy