Levél

[394r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 394]
[idegen kézzel, ceruzával: VI. g.]

Kolosvárt Ju[niu]s^[1] 9 dikén.

    Kedves Laim!

Mivel te nekem azt irtad hogy Adámal fogsz lejőnni, én nagy őrőmmel vártalak, és azért ide elejedbe — is jőttem; de nagy szomorúságomra azt kelletett Ádámtól érteném hogy újra elhalasztotad utadat; az Anyám és mi mingyájon pedig ugyan szivszakadva várjuk a' te haza jőveteledet; az Anyám most mind Andrásfalvan lesz és téged oda vár; annál fogva reménylem hogy erre jőssz és egyűtt mennyűnk^[2] Andrásfalvára. — Adieu Édes Lajos^[3] igaz^[4] szeretettel csokol őrőkős barátnéd Fanny.

^[1] Szétfolyó tintafolt.
^[2] A szó utolsó szótagján tintafolt.
^[3] „L" javítva „b"-ből
^[4] „i" javítva „s"-ből