Levél

[379r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 379]

        Kedves Lajos! — Ha Iborai holnap megérkezik és pénzt hoz, ugy péntek reggelre elküldöm Kolosvárra szollo leveleimet a felküldendö pénzzel együtt; — a' Lotti interesse pallására 300 forint kivántatik, ugyan kapnék rajta ha a' Kornis fiakkal azt mint elküldhetném. — A' kis Ottim mind egy álapatban van, a' múlt éjjel ismét vólt egy gyengébb paraseismussa a' tegnapelotti keményebb után; — tartok tölle ez a' makacs hideg nem könnyen fogja elhagyni. — Stánczinak mond meg hogy a' jövö hétre sziv szakadva várom ide; nekem teljes lehetetlen innen mozdulnom, mig lovaim nem érkeznek;
    — Addig Karaival számolok, és megtesszem szükségesebb rendelésimet. Wassnak ide valo dolgaimról csak annyit irok, a' mennyit küllömben is meg hallanna szo hordásból, — azért az ő megkiméllésére jobbnak tartottam megelözni amazokat, kik mindíg abba járnak hogy ötet mérgesitsék^[1]. — Isten veled jo Lajosom — Otti nagyon köszöni a szöllöt, — épen szerencsés órába jött; mert nagyon kivánta — és ma Boiczán nem lehetett kapni. — Nagy igazágnak marad az: hogy te mindég jóltévö[...]^[2] maradsz.
                                                Fannyd.

^[1] Javítás, eredetileg: mérgisitsék.
^[2] A levélpapír széle leszakadva.