[131r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 131]
Kolosvár Május 7dikén 1829.
Kedves Laim.
Azon csudálkozom hogy Stánczi neked[1] is olly ritkán ir; a' miolta innen elment csak egyszer tudositott, és akkor is rossz kedvnél egyebet ki nem vehettem leveléből. — Még eddig nyomába nem akadhata elveszett ezűstjének[2], azt hiszem meg se fogja kapni, mivel nem igen tudtak jol utánna járni a' dolognak.
A' te interessant Franczia ház népedet el lehetne itten jol hellyeztetni, ha reá lehetne őket venni hogy mind szolgálatba áljannak. — Bánffy Jánosné egy őreg rendű Francziat keres a' kis Unokája Husszár János mellé, és igér neki esztendőre <280> 250. forintat; meg engedi azt is hogy egyik gyermekét magánál tartsa. Én magam pedig meg fogadom Az Asszonyt az egyik leányával egyűtt Garde d'Enfant nak, és adok nekik 200 forintat. Nalacziné is meg akarja egyik leányokat fogadni, és a' más kettőnek is kaptam már jo hellyét. Igy az egész ház népen segitve volna, csak
[1] Az első szótag javítva ebből: is
[2] A szó ugyanazzal a tintával javítva.