Levél

[117r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 117]

Kolosvár Februárius 2 dikán 1828.

    Kedves Laim!

Szőrnyűség az hogy neked ollyan rég nem irtam, de hiddel most is lopva irok alig kaphatok egy kis időt reája; a' kis Josimat most vállasztottam el, a' dajkáját is bocsátottam, annál fogva mind én bajlodom velle. — Azt tudni fogod hogy testvérid meg érkeztek, még a' múlt héten, Dosa is itt volt, szokássa szerint nagyon sietet elmenni, azzal az igérettel hogy majd ismét vissza jőn és akkor mindeneket elfog igazitani; igy tehát a' Stánczi dolgába egy lépést se tehetté; mutattam neki hozzám irt leveleidet a' mellyben azt irod hogy Dosával igazitsam el a' dolgot, és értekeződjem velle, de ő azt mondta még tőlled parancsolatott nem vett, és addig nem igazithat semmit. — Az ezűst dolgát igy igazitattam; a' besteket a' melly a' te eladando ezűstőd kőzt van ezt Constance megtartotta a' maga számára, és csak 10 font ezűstnek az árát kűldi fel, és még potolja az egész summát 1000 forintokra ki hogy abbol a' toilette megvétődjen, mivel pedig ez a' felkűldenni valo pénz arra