Levél

[304r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 304]

Kolosvár Junius 25. dikén.

                  Kedves Lajos!

     Gizám mint egy álapotban van most is, a' leg hathatossabb szerek siker nélkűl maradnak, Szőcs már nem tujda hogy mit probályon el velle hogy makacs és lassu föbéli hidegét megszüntesse. — Tegnap elött azt proponálta hogy eresszem el vele,[1] a' felesége gondviselése alatt Triesztbe, hogy ottan tengeri fürdökkel élyen, a' fürdés útán pedig megutaztatná Olaszországban, úti költségre kiván 500.[2] pengő forintot és igéri hogy egéségessen és vidáman hozza vissza majd nekem. — Gizának ez igen tetszik, — és nagyon únszol hogy álljak réa, — de a' Néném ellenzi és haragszíg, és én magam-is nem könnyen tudnám magamat reá venni. — Hát neked mi a' vélekedésed? — Nekem igazán meg állnak gondolatim — 

[1] A szó ugyanazzal a tintával javítva ebből: véle.
[2] Az '5' ugyanazzal a tintával javítva.

A képhez tartozó szöveg!