Levél

[103r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 103.]

Kolosvár Julius 14dikén 1827.

    Kedves Laim!

Ma bévegződet kőztűnk-is osztály, képzelheted millyen rosszul esett nekem, mikor látnom kellett azt hogy miként oszlott széjjel minden, a' mit szegény kedves jo Anyánk egybe gyűjtőt és ollyan jo rendben tartott. — Móst még a' ház bécsűje van hátra, ha neked ellenedre nem volna szeretném magamnak tartani; a' testvérim meg egyeztek abba vellem, hogy a' háznak árával várokozni fognak és nem fogják mingyárt most rajtam pretendálni, én is abba fogok igyekezni hogy egynéhány esztendők alatt^[1] le tegyem nektek a' pénzt érette. — Ha pedig meg tartod a' házatt arra kérlek, ad ki nekem szálásnak, én is annyit a' mennyit más, meg adok érette;

^[1] A szó előtt kivakarva: mulv.