Levél

[101r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 101]

Kolosvár Julius 19 dikén 1827.

Kedves Laim! Utolso levelemet a' magam dolgába irtam a' mostanit pedig, a' Stancziéba fogom irni. — A' Néném magára válolta hogy a' mi a' stafirungjára szűkséges leszen mindent meg fog^[1] vásárolni mentől jutalmasobban. Már a hoz hozzá is kellene fogni de nem látjuk által a' modját; ő maga szegény, nem szol hozzája, bellé se akar elegyedni, egészen a' te discrétiodra és a' Néném utánna valo járásába bizakodik; azert, tehát ted meg rendeléseidet hogy foghassúnk valami dologhoz. — Constance is annyit fog kapni a' mennyit én; a' pedig nem fog igen sokba kerűlni. — A' kőntősőket Bécsből szebben és oltsobban kapja; de azokat leg utoljára kel bestelálni. — Most a' fejérnéműjéhez kellene fogni a' hoz pedig itten sokkal jutalmassabban fog jutni. — Szekerre van mivel a' Bécsi utazo szekér neki jutott; a' ménesedből lovakat kőnnyen ki álitatsz hozzája; ha egy forma szőrűeket akarsz neki adni ki lehet azokat cserélni a' Lottie és Stánczié kőzűl; én is magamnak szép négy lovat álitattam

^[1] Beszúrva: fog