Virág Benedek
1754 - 1830

Virág Benedek (1754–1830) – költő, fordító, történetíró. Pálos szerzetes volt, majd világi papként Székesfehérváron tanított, végül 1794-ben Budán telepedett le, és tabáni házában nyugdíjából, függetlenségben élt és alkotott. Generációkon keresztül példaképe volt a hazai irodalmároknak, Batsányitól kezdve Ányos Pálon, Csokonain át Kazinczyig és Vörösmarty romantikus nemzedékéig. Szegényes háza egyfajta irodalmi központként működött Budán. Kazinczy – Kis János mellett – az 1800-as évek elején a legszűkebb irodalmi köréhez sorolja. Virág Benedek a klasszikus triász időmértékes kísérleteit folytatva a metrumos verselés egyik legnagyobb hazai művelője lesz. Lefordítja a teljes Horatiust.

Döbrentei Gábor 1803-ban a Soproni Magyar Társaság tiszteletbeli levelező tagjának hívja meg. 1806-ban már levélkapcsolatban áll vele, verseit küldi neki. Személyesen 1805-ben keresi fel először, majd Wittenbergből hazatérve pesti útja során látogatja meg újra, és beszélget vele hosszasan.

Hász-Fehér Katalin, 2013. 07. 27.