Aczél Mária
-

A bécsi udvar egyik udvarhölgye. Döbrentei Gábor javaslatára került az udvarba 1836-ban, Teleki Lászlóné Mészáros Johanna közvetítésével, hogy Ferenc Józsefet magyarul tanítsa.

Döbrentei Gábornak korábban is írt levelet, 1836. május 24-i dá­tummal (MTAK Kézirattára, M. Irod. Lev. 4⁰, 55. Régi jelzet: 201. sz.) Betűhíven közöljük:

24^dik Majus 1836

Tekintetes Titoknok Ur!

Engedelmet kérek hogy tiszteletemet nem tehetem Kívánna vélem a' Tekintetes Ur beszéleni hogy miképén foly a' magyar nyelv csak azt mondhatom hogy még mind edig igen jol. bár csak Tekintetes Ur be­szélhetne főhertzeg Ferentzel beszéleni ugyan még keveset tud hanem érteni sokat érd hogy ha tőbb idő volna az magyar nyelvnek rendelve akor ugyan már tőbbet tudna de csak min­den nap fél orát lehet mon­dani még talán annyi sem lesz a' mi vagyon a' Groffnétol rendelve. csak tudam volna hogy Tekintetes Ur Bécsben vagyon[.] Hétfőn 23^dik Majusban az Varosban voltam a hon ugyan tehettem volna Tiszte­lete­met mert minten hétfőn szabad vagyok 2 orátol 6ig és azután nem sza­bad egész héten ki mennem nem is kivántam még edig csak most va­gyok egy kevesett nyugtalan hogy Tekintetes Urnak nem telesithetem kivánnságád.

csak tudnám hogy megengedi e a' mi groffnénk de nagyon félek Tőle mert igen kegytelen egy aszszon csak az vigasztal hogy nem egyetűl vélem olly kegytelen hanem létbarátnéimmal is ugy tesz[.] meg enged Tekintetes Ur hogy olly nyilt szivűen irok valóban ugy érzem most magamat mint ha atyámnak! irnék[.] talan nem tudja Tekintetes Ur hogy az fenségek már Schőnnbrunnban vagynak azért is vagyok tartozdatva hogy nem tehetem Tiszteletemet hogy ha Tekintetes Urnak vallami foglalatosága volna Schőnnbrunnban kérem alásan nékem méltosztason meg üzenni talán még is lehetnék olly szerencsés hogy kéz csokolásomad személyesen meg tehetném hogy ha kőrnyűalasok nem enged tehát engedelmet kérek az Tekintetes Urtol. nem fogja rosz néven venni hogy illy szabadon irok engedelmet kérek rendetlen irásom véget

Maradok hű szolgálója

Aczél Mari

Hász-Fehér Katalin, 2011. 06.