VIII. Henrik (Tudor)
1491 - 1547

Angol király (1509-1547), VII. Henrik (1457-1509), a Tudor-dinasztia alapítójának fia, az anglikán egyház létrehozója. Művelt "lovagkirály volt", neve mégis elsősorban híres válópörei révén vált ismertté. Első felesége saját sógornője volt, Aragóniai Katalin, elhunyt bátyjának, Arthurnak a neje. A reformáció térhódítása idején  katolikus párti lévén, a Habsburgokkal szimpatizált és élesen támadta Luthert. Feleségétől idővel elhidegült, s mivel a válás útjába a katolikus egyház akadályt gördített, önkényesen elvált tőle, s feleségül vette udvarhölgyét, Boleyn Annát. Katalintól származott Mária leánya, aki rövid ideig űlt a trónon, Boleyn Annától pedig Erzsébet, (1533-1603), aki féltestvére, Mária halála után I. Erzsébet néven lett Anglia híres uralkodójává (1558-1603). A válás kivívta a pápa tiltakozását, válaszul Henrik Angliát kiszakította a pápaság hatalma alól, s létrehozta az anglikán egyházat, melynek fejévé saját magát tette meg. A pápaság híveit üldözte, s kivégeztette Morus Tamás lordkancellárt, a neves humanistát. Boleyn Annára is hamar ráunt, s házasságtörés vádjával őt is lefejeztette. Újra házasságra lépett, de neje, Seymur Johanna a szülés után meghalt –  a fiúgyermek VI,. Edvárd (1537-1553) néven követte apját a trónon –, negyedik nejétől elvált, ötödik nejét szintén lefejeztette. Hatodszor is megnősült, utolsó neje túlélte őt.

Baranyai zsolt