Johann Georg August Galletti's Allgemeine Weltkunde oder Encyklopädie für Geographie, Statistik und Staatsgeschichte, Verlag von C. A. Hartleben in Pesth, 1840 (Kilencedik kiadás), 283–284. oszlop

A világ­történelmi munkában a 283–284. oszloppal kezdődik az Osztrák Biro­dalom története. Az első része a fejezetnek a cseh és magyar területek csatolása előtti időszakot tárgyalja, a má­sodik része az ez utáni idősza­kot. Az utóbbiból idéz Döbrentei kihagyásokkal, a 287–288. oszlopból.

A szöveg magyarul:

Galletti általános Világtörténelme.
Negyedik folyam. 287. oldal.
Osztrák Monarchia
b) A Cseh és Magyar Királyságnak az Ausztriával való egyesülése után

II. Lajosnak nem volt utódja. Ezért I. Miksa követelte uralkodóháza ré­szére az 1491-es örökösödési jogát a cseh és a magyar trónra. Ezt uno­kája, I. Ferdinánd vitte keresztül a II. Lajos nővérével, Annával való há­zassága révén. A magya­rok nagy része azonban Zápolya János híve volt. Őt I. Szulejmán szultán, aki 1529-ben Bécsig nyomult előre, oly mértékben támogatta, hogy I. Ferdinánd át­adni kényszerült a királyi cím mellett az ország nagy részét Zápolyának és fiá­nak.

Hász-Fehér Katalin, 2011. 06.