Guzmics Izidor
1786 - 1839

Guzmics Izidor – (eredeti nevén Guzmics László, 1786–1839), író, költő, műfor­dító, Kazinczy Ferenc barátja, levelezőtársa. A Conversations Lexikoni perben Döbrentei Gábort védelmezte. Rendes tagja volt a Magyar Tu­dós Társaságnak. 1832-től 1839-ig a bakonybéli bencés monostor apátja volt. Döbrentei Gábor ki­nevezése után hidegül el tőle, mert véleménye szerint Guzmicsot szűklátókö­rűvé tette hivatala. Az 1820-as években ugyanis Guzmics Izidornak több mun­kája is megjelent a keresztény vallások egyesüléséről: A keresztényeknek vallás­beli egyesülésekről írt leve­lek, az evangéliumi keresztény tolerantziának védelmezőjé­hez, Pest, 1822; A keresztényeknek vallásbeli egyesülésekről. I. A lehet-e? Van-e? Ha lehet és van, mellyik az egyedül idvezítő ekklesia? támasztott kérdésekre adott felelet. II. A kath. Anyaszentegyház hitbeli tanítása felvilágosítva a Magyarországi Protestánsok­hoz, Pest 1822; A vallási egyesülés ideajának, és a Rom. Kath. és Protest. Keresztények között fennálló unionak Visgálása Guzmics Iszidor által, Győr 1824; A Rom. Kath. és Protest. Keresztények között fennálló Uniónak másodszori visgáltatása G. I. által, Győr 1826.

A Döbrentei által említett aranykeresztes arcképet Barabás Miklós festette 1836-ban. Megtekinthető: http://collections.osb.hu/cgi-bin/targy?targy=102&kep=29

Hász-Fehér Katalin, 2011. 06.