Frimont Péter
|
|
| Életrajz: | A Frimont család története: A család Lotharingiából származik: honnan Péter-Ferencz alezredes a XVIII. században Ausztriába telepedett le s birodalmi nemességre emeltetett. Fia, Frimont Domokos volt, francia őrnagy, s az ő fia volt Frimont János Mária, későbbi generális: Johann Maria Philipp Frimont (1759–1831); a napóleoni háborúk idején közhuszárként lépett a hadseregbe, és innen szerezte meg katonai képességei által a legmagasabb rendű fokozatokat, kitüntetéseket és jutalmakat. Az évtizedek során lovassági tábornoki rangot, hercegi címet és uradalmakat kapott jutalmul. 1808-ban I. Ferenc az egész családot ausztriai bárói rangra emelte. 1819-ben Frimont János és családja Nagyvárad környékén, Újpalotát, Szurdokot, Kopacselt, Szent Jánost kapta jutalmul. Ő építtette – fogadalomból egy szerencsés kimenetelű csata emlékére az újpalotai római katolikus templomot. 1828-ban osztrák grófi rangot és további birtokokat nyert Biharban, többek között Palotát, innen kapta a „palotai gróf” nevet. 1831-ben nevezték ki az udvari haditanács elnökének. Neje Mitterpacher Katalin volt (1809-ben vette nőül), gyermekeik: Albert és Teodora 1833-ban magyar grófi rangot nyertek. Teodora Lónyay András (1802–1863) neje lett. A történet és a fogadalom, mely miatt Frimont János a templomot építtette, Tabéri Géza cikkében olvasható: „a palotai gróf a villachi lovasrohamban tett fogadalmat. Sebesült lova kibukott alóla, s Frimont csak úgy menekült meg a fölötte átvágtató franciák eltiprásától, hogy szorosan odatapadt vergődő paripájának hasa alá. A halál szárnyának suhogása közben fogant meg akkor elhatározása: olyan oltárt emelni valahol a magyar rónán Szent Antalnak, hogy csodájára járjanak a késő nemzedékek. (…) Az asszimilált magyar palotai grófra mindössze egy csöndes tragédia tartozik. Az, hogy ő, aki lelkében teljesen magyarrá vált a csatatereken, aki a svábajkú Újpalotára azzal a kikötéssel hagyta a maga építette templomát, hogy abban a pap minden másodvasárnap addig is magyarul végezze az istentiszteletet, ameddig a nyáj teljesen el nem sajátítja édes anyanyelvünket, hogy ő, aki hadügyminiszter korában Bécsből segítette adományaival a vergődő magyar színészetet, ő, Frimont János sohasem élvezhette huzamosabban a bihari magyar életet.” (Tabéry Géza: Egy elfelejtett bihari gróf, Új Idők, 1941.) Frimont János gróf fivére Frimont Tamás Mária volt (szül. 1767. április 28.). Az ő fia volt Frimont Péter Ferenc (szül. 1798. május 21), cs. kir. vadász-alezredes, Gr. Gyulay Karolina férje. 1830-ban kötöttek házasságot, 1837-től azonban külön éltek. Irodalom: Hász-Fehér Katalin, 2011. 05. 31. |
| Hivatkozások: | |
Dokumentum típusa: Személy