Báró Jósika Géza
1824 - 1888

Báró Jósika Miklós, az író, és Kállay Erzsébet fia. Pályáját főkormányszéki hivatalnokként kezdte, 1848-ban a Mátyás huszároknál volt közvitéz. Bem tábornok mellett harcolta végig a szabadságharcot. A szabadságharc után kegyelmet kapott, és Branyicskán, a családi birtokon gazdálkodott, Hunyad megyében. Részt vett a megyei politikai és társas életben, sokat utazott külföldön. Irodalmi munkái közé tartoznak költeményei, színműve (Aki sohasem házasodik meg), regénye (Szerelem és házasság). Forrás: Szinnyei.

1860-ban a Hunyad megyei arisztokrácia néhány tagjával egyletet alapított régészeti ásatások megkezdésére a birtokaik területén. A Vasárnapi Ujság 1860. június 10-én, a 24. számban így számol be róla:

"(Fölszólitás a római régiségeket ásató társaság megalakitása érdekében.) Barcsai László, gr. Bethlen Olivér, b. Jósika Géza, gr. Bethlen Lajos és Barcsai Sándor egy társaság alakitását határozták el, melynek e név alatt: „Római régiségeket ásató egyesület”, feladata leend, Hunyadmegyében a nevezett ásatásokat megkezdeni. Az alakitó gyülés, felsőbb engedély folytán, Déván fog megtartatni. A vállalatot részvénytársulatra akarják fektetni, mely következő alapokon lenne szervezendő: 1) Egyelőre 500 db. 20 forintos részvény fog kibocsáttatni, tehát 10,000 ft. tőke alapittatik. 2) A részvényekre való aláirás ezennel megnyittatik és junius végével bezárandó. 3) Folyó julius 15-én fog az alakitó gyülés Déván megtartatni, melyben egy bizottmány által a statutumok kidolgoztatván, a gyülésen felolvastatnak, s az elfogadás után szentesiés végett fölterjesztetnek 4.) Az engedély megnyerésével a társaság alakultnak nyilvánittatik és ásatásait megkezdendi. 5) A kiásott régiségek a bizottmány által az évenkint tartandó közgyülés utasitásai nyomán fognak kezeltetni. Fentnevezettnek azon meggyőződéssel bocsátják szét iveiket, hogy igen számos pártolóra találandnak."

Névváltozat Gyulay Lajosnál: Jósika Geyza

Hász-Fehér Katalin, 2011. 02.