Gróf Gyulay Karolina (Lotti)
1792 - 1862

Gróf Gyulay Karolina (Lotti), Gyulay Lajos nővére (1792. április--1862. február 19.; temetése Nagypacalon, a "Gyulay kalapjának" nevezett dombon: 1862. február 25.)

A Gyulai család Kazinczy által legtöbbet emlegetett tagja. Kazinczy szerint ő hasonlított a leginkább édesanyjához. Egyik feljegyzése szerint Lottyt még gyermekkorában látta, s az "valóságos képe" volt anyjának (Az én életem, Szerk. Szilágyi Ferenc, Magvető Könyvkiadó, 1987, 1802. decemberi feljegyzés, 251. old.) Lottyval Kazinczy levelezik is, s 1816-os erdélyi útja során egyik legfontosabb céljaként fogalmazta meg a Lottyval való találkozást (Szauder József: Veteris vestigia flammae, Kazinczy szerelme = uő: Az estve és az álom, Felvilágosodás és klasszicizmus, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970, 347–432.)

1830-ban férjhez megy Frimont Péter katonatiszthez. Március 14-én még tanácsot kér nagybátyjától, Gyulai Alberttől: férjhez akar menni Frimont Péterhez, akinek azonban semmije sincs. Gy. Albert figyelmezteti, de nem akar beleszólni a házasságba. Férjével Feldbachban élnek, azonban annak hamarosan kiderülnek régebbi és újabb adósságai. 1835. november 14-én Feldbachból egy Lajoshoz szóló levélben Lotti azt írja: Frimontnak adósságai vannak, és ő ki szeretné menteni, 2000 pengő forintra lenne szüksége. Frimont nyugalomba akar vonulni, és haza akarnak költözni, de ehhez előbb az adósságait kell tisztázni. Frimont naphosszakat az ágyban van, betegnek mondja magát, és valóban el is gyengült kedvetlenségében.  Már bánja, hogy nagy hirtelenül, az ezredparancsnok tudta és akarata ellenére szolgálatáról lemondott. Lotty végül 1836-ban gróf Batthyányiné segítségével hazautazik, itthon Frimont nagyváradi nagynénjénél lakik, s innen próbálja hazahozatni férjét. Pénzt kér a családtól, és Gyulay Lajos Frimont honosítását is elintézi. Frimont azonban feltehetőleg elválik Lottitól, mert az 1837-es, Lajoshoz írott levelek mind arról szólnak, hogy Frimonttól távol van, hogy nem tud nélküle élni, pénzt próbál gyűjteni, de addig külön kell maradniuk, s hogy Lajos legyen jó Frimonthoz, írjon neki. Az ügy 1839-ig követhető, amikor megérkezik végre Frimont honosítása.

Közben Lotti Nagypacalra költözik, és Döbrentei segít neki nagyobb kölcsön felvételében, amelyből rendezni igyekszik gazdaságát és folyamatosan támogatja távollévő férjét. Az 1840-es években Frimont neve eltűnik a levelekből. Lotti a továbbiakban egyedül él, visszavonulva a világtól és a családtól.

(Hász-Fehér Katalin, 2006)