Gróf Gyulay Ignác
1763 - 1831

Gróf  Gyulay Sámuel és Báró Bornemissza Anna fia. 1781-től kezdve haláláig különböző katonai tisztségeket viselt, Horvát-Szlavón Bánná 1806-ban nevezte ki I. Ferenc. A tisztséget haláláig viselte. Felesége Báró Edelsheim Júlia, Fia Gróf Gyulay Ferenc (1798-1868).

(Labádi Gergely)

Kiváló stratéga és katona. 1790-től egy szabadcsapat alezredese. 1793-ban Wurmser császári hadvezér alatt harcolt a Rajna mellett. A schweigenheimi ütközetben tanúsított hősies helytállásáért Mária terézia-renddel tüntették ki. 1796-ban szintén jeleskedett a harcászatban, amikor Memmingennél 1200 csapatával nyolc órán feltartóztatta a 6000 főnyi francia sereget. 1797-ben tábornokká léptették elő. Részt vett az osterachi és a stokachi ütközetekben, majd Gründlingennél szorította vissza a franciákat. 1800-ban Moreau tábornok előrejutását akadályozta, úgy, hogy a francia ezredet sikeresen hátbatámadta. Altábornaggyá léptették elő, majd a 60. számú gyalogezred tulajdonosa lett és megkapta a Mária Terézia-rend középkeresztjét. 1805-ben Ferdinánd főherceg táborában szolgált. 1806-tól valóságos belső titkos tanácsos és horvát-szlavón bán. 1809-ben Olaszországban harcolt. Drezda alatt a 3. hadtestet irányította, majd Lipcsénél és Libenaunál szorította vissza a francia csapatokat. A legnyagyobb sikerét Brienne-nél érte el, ezért a Lipór-rend nagykeresztjével tüntették ki. 1813-tól táborszernagy. 1823-ban Csehország vezénylő tábornagya. 1830-ban az Udvari Haditanács elnöke lett.

Irodalom:

Bánó Attila, A magyar nemes vitézsége, Bp., 2009, 183.

(Szabó Ágnes)