Gróf Bethlen János ("Vén")
1792 - 1851

Életrajz:

Id. BETHLEN JÁNOS, Bethlen Sámuel és Fricsi Fekete Klára fia (1792. febr. 9.–1851.)

Életrajzi forrás: Forrás: Dr. Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története, Budapest, Athenaeum Rt, é. n. [1927], 461–491.

Iskolái elvégzése után katonai pályára lépett, részt vett a francia háborúban. 1814-ben császári kamarás lett, és a bécsi körök ismert alakja. Költekező életmódja folytán elverte a családi vagyont, azonban 1822-ben, a Bethlen Dániel nagybátyjától szerzett örökség folytán ismét nagy vagyon ura lett. Ekkor visszaköltözött Erdélybe, és visszavonultan élt 1834-ig, amikor az erdélyi reformellenzék egyik vezető egyénisége lett, 1848-ban pedig nagyrészt neki volt köszönhető, hogy a Gubernium az Uniót kihirdette. 1823. júl. 7-én feleségül vette BÉLDI ROZÁLIÁT (Lukinich, 474–487.)

Bethlen János és Béldi Rozália gyermekei:  

   Bethlen ROZÁLIA (szül. 1824. okt. 5.), 1844-ben feleségül ment báró Sipsich Józsefhez

   Bethlen JÁNOS (1826. jan. 6.–Gyulafehérvár, 1891. febr. 10.) – Gyenge jellemű ember volt, aki 16 éves korában, apja tudta nélkül, számításból tért át a katolikus vallásra. A szabadságharcban részt vett, de később sokan a bécsi kormány megbízottjának tartották. Egyébként tehetséges, több nyelvet beszélő ember volt. (Lukinich, 486)

   Bethlen OLIVÉR (1825. dec. 16.–1894. nov. 8.), a szabadságharcban honvédőrnagy volt; 1867-ben a Honvéd című katonai hetilap alapítója. Felesége 1851-től báró Naláczy József és gróf Bethlen Katalin lánya, Jozefin.

   Bethlen MIKLÓS (Bolnai) (1831. aug. 15.–1899), részt vett a szabadságharcban, századosi rangban. Később Bolnai néven a Nemzeti Színházban lett színész, Egressy Gábor tanítványa volt. Az 1850-es években Párizsban is élt, az 1860-as években lapszerkesztő volt Pesten.

Bethlen János gyermekeinél volt 1845-től 1848-ig nevelő GYULAI PÁL, és nagyrészt neki köszönhető, hogy Bethlen Miklós színészi pályára lépett. Ld. Dr. Papp Ferenc: Gyulai Pál id. Bethlen János körében, Cluj–Kolozsvár, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaság, 1930 (Erdélyi Tudományos Füzetek, 26.) Papp Ferenc jellemzése id. Bethlen Jánosról:

„A fő vonzóerő mégis, mely Gyulait az előkelő család körében tartotta, id. Bethlen János gróf egyénisége volt. Mikor Gyulai a házhoz került, a gróf már többször panaszkodott gyengélkedő egészsége miatt, szellemének rugékonyságát azonban érintetlenül hagyta ötvenöt éve. A társaságban elmésségével egyaránt meghódított nőt és férfiút, öreget és ifjút, a politikában is többre becsülte a helyzet biztos megítélését a divatos elméleteknél. Államférfiúi tekintélyének épen átható elméje s mély emberismerete adott félelmetes arányokat; erdélyi kortársai közül senki sem tudta a politikai eszközöket jobban kihasználni, mint ő. Értett a politikai cselvetésekhez s tudott, ha kellett, óvatos vagy merész lenni. A szabadelvű reformoknak őszinte híve volt, de szélsőséges megvalósításuktól az erdélyi magyarság sorsa miatt félt, azért inkább követte Széchenyit, mint Kossuthot. Jelleméből hiányzott az érvényesülés vágya, de ha a nyílt harcban a babért könnyén át is engedte párthíveinek, barátságos otthonában szellemes modorával ő alkotta meg a küzdelem tervét s ö jelölte ki a hadállásokat is.” (Papp, 8–9.)

Bethlen János első felesége, Béldi Rozália 1836. febr. 23-án elhunyt. Ekkor újra megnősült, 1837. szept. 6-án feleségül vette báró WESSELÉNYI ZSUZSANNÁT (1808–1891. okt. 6.)

Gyermekeik:

Bethlen DÁNIEL (1838. szept. 6.–1893. márc. 31.), bohém természetű, az erdélyi társas élet ismert tagja, nem nősült meg.

Bethlen ISTVÁN (sz. 1839. márc. 8.–1881. nov. 3.), az erdélyi arisztokrácia egyik legképzettebb tagja, erről tanúskodtak politikai cikkei is. Felesége Teleki Ilona volt (1849. júl. 26.–1914. dec. 3.) Az ő egyik gyermekük volt Bethlen István miniszterelnök (sz. 1874. okt. 8.)

Hász-Fehér Katalin, 2018. márc. 10.


Hivatkozások:


Dokumentum típusa: Személy