Levél

[537r]
[idegen kézzel, ceruzával bekarikázva: 537]

Pest. Oct. 14^d. [1]851.

     Kedves Lottim, tegnap vevém, már Peströl irott levelemre való válaszodat, azolta hogy itt vagyok azonkivül, még több eltévelyedett leveleidet is vettem és még véendek a’ mint látom, mert tegnapidban emlitést teszel egyröl melyet még nem vet^[1] vettem, azt, t. i. melyben^[2] szegény Csáky Sándor váratlan halálát irod. Tehát valóban, a’ Berettyóba ölte magát? — Teleki Joskáné holnap indul egyenesen Pacalba, azért annál jobb alkalmatosságot nem lelhetvén általa küldök néked 200 Pengö f[orin]tokat, csak azt sajnálom, hogy többet nem küldhetek, magad iránt pedig ne légy igazságtalan. Majd minden leveledben, oly kitételekkel élsz, melyek egymást szeretö szívnek fájdalmasok. A’ Te élted, nem ok nélküli,^[3]

[1] Szétfolyó tintafolt, a szót Gyulay újraírta: vettem.
[2] A szó ugyanazzal a tintával javítva.
[3] A szó őrszóként funkcionál.