Kelemen Lajos
1801 - 1848

Életrajz:

KELEMEN LAJOS – (1801–1848), a kolozsvári unitárius főiskolán tanult bölcseletet, a királyi líceumban jogot. 1836-ig különféle írnoki hivatalokat töltött be, majd az erdélyi udvari kancellárián lett írnok, miközben Pálffy Pál nevelőjeként is működött. 1848-ban minisztériumi titkár lett.  Nagy nyomorban hunyt el ugyanebben az évben, hat árvát hagyva maga után. (Forrás: Szinnyei.)
Több verse és cikke jelent meg különböző lapokban, és tehetségéről általános volt a vélemény, még Kazinczy Ferenc is támogatta őt, könyveket küldött neki.

A Gyulay Lajos által idézett verse nem az Erdélyi Muzeumban jelent meg. Ott A szabadság (Kolozsváratt, 1816) című költeménye található 1817-ben, a VIII. k. 80–82. oldalán.



 

Kelemen Lajost valóban Döbrentei fedezte fel, Kazinczynak írja 1816. ápr. 8-án:

„Minap hozzám Bölöni egy 14 esztendős, Kelemen nevű gyermeket vezete, ‘s ez a’ gyermek nekem olly verseket ada által, mellyeken hűltem, gyúlongtam, ‘s a’ Nagy lélek tűzét csudáltam. Itt közlöm Veled a’ Szabadságról írt gyönyörű éneket. Bölöni Schilleri heves, indúlatos, mérész makacssággal az Ideálokig veszélyezve verekedő tűz; a’gyermek Kelemen csendes, szelíden hevűlni látszó, ‘s még is magas, még is melegítő Gőthei lélek. Lajosommal ebédre invitáltattam a’ gyermeket, a’ Grófnéhoz, hol szívesen látták. Lajos, barátsággal bánik vele, odaadta neki Virgilius Eneiszét, ‘s ajánlá neki Horatziust. Harmad ízbe jövén hozzám a’ gyermek, mondám neki, hogy a’ Szabadság dalát a’ Muzéumba felveszem. Csak a’ nevem ki ne legyen téve, mondá. ‘S miért, talán fél, édes öcsém, hogy az Atyja meglátja? (Mert vevém észre hogy az Apjának nem meri mutatni verseit). Nem, felel, szomorogva, a’ gyermek külömben is csendes, komoly, Atyám úgy sem olvassa a’ Muzéumot. ‘S ezt egy kis fájdalommal látszott mondani. Minap is szóll, kértem Atyámat, venné meg Virág, Horatzius leveleit, ‘s nem vette-meg. Erre a’ gyermek sírva fakadtt. Néztem ‘s az én könnyeim is hullottak. Feltevém mingyárt magamban, hogy én neki megveszem. ‘S még hát nincs meg a’ könyv, kérdém. Már megvettem, mert Anyám adott rá pénzt. O, kiálta érzésem, az Anyák nekünk gyermekeknek szelíd Őr Angyalaink. – A’ múlt héten ismét hozá egy versét. Ismét csudáltam ezt is. Csak dolgozzék szorgalmatosan édes Öcsém, bíztatám, tanulja meg jól Kollegyiomi leczkéjit is, hogy ott is becsűlete legyen, vigyázzon erkölcsei tisztaságára, ‘s ne mutogassa verseit, ‘s legyen a’ Poézissel addig titokban, mig nagy erővel elé nem állhat. Nekem hozza-el minden dolgozásait, hogy utasíthassam. Kérdezém tőle, hogy’ tetszenék neki Göthe, kit olvasásra Bölönitől kapott. A’ gyermek nagyon szereti. Megvettem, monda, Schillernek zsebbeli formatumu Theatrumi első darabját, ‘s most azt olvasom. Adott tanítások után, azt mondám neki, hogy legyen víg, legyen hozzám teljes bízodalma, ‘s tartson engem biztos barátjának. Erre ismét elöntötték szemeit könnyei, sirt, ‘s mikor letörölgette a’ szép könnyeket, akkor vallá meg, hogy Schillernek mind a’ három eddig kijött darabjait megvette, de a’ második ‘s harmadikra nem volt pénze, hanem költsön kért 4 Rftot. Semmit se nyughatlankodjék, mondám, azt én megszerzem. Elbeszéllém mind ezeket Lottinak, ‘s kértem hogy Gróf Bethlen Ádámtól, az ő unokabátyjától kérjen pénzt a’ gyermeknek könyvre. Adott, ‘s én a’ 4 Rftot a’ gyermeknek által-adtam, ‘s e’ mellett Mathissonnak legujabb kiadását, megvéve Gr. Bethlen Ádám pénzén 7 Rfton.
   A’ Gyermek Apja Cancellista itt a’ Guberniumnál. Unitarius. Igy van nekem itt három Unitarius Poéta tanítványom: Bölöni-Farkas, Kelemen, és Székely Sándor, kinek odáját örömmel fogod olvasni a’ Muzéum Vdik fűzetjében.”

(1816. április 8. Döbrentei Gábor Kazinczy Ferencnek. Kolozsvár. Kézirat: Kazinczy Ferenc és Döbrentei Gábor levelezése. MTA kézirattára. M. Irod. Lev. 40. 53. II. k. Régi jelzés: 199. sz. Közlés: KAZ.LEV. XIV. k. 3180. lev.)

Hász-Fehér Katalin, 2018. márc. 28.


Hivatkozások:


Dokumentum típusa: Személy