Kőrösi Csoma Sándor
1784 - 1842

Életrajz:

Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784–Dardzsiling, 1842) – székely származású utazó, Kelet-kutató, a hazai tibetisztika megalapítója; 1818-ra 13 nyelvet beszélt, többször járt Nyugaton; Erdélyben Döbrentei Gábor és Gyarmathy Sámuel köréhez tartozott. Döbrentei Gáborral s így Gyulay Lajossal is, a következő évtizedekben folyamatosan tartotta a kapcsolatot. 1819 novemberében indult útnak, hogy nyomára bukkanjon a magyarság eredetének, vándorlásainak. Útját itthonról hivatalos intézmény nem segítette. 1821-ben Teheránból még jelentkezett, utána évekig nem érkezett róla semmi hír, s évek múltán szerzett tudomást a hazai közvélemény – némileg csalódottan –, hogy Kőrösi Csoma Sándor tibeti tanulmányokba kezdett. 1831-ben Kalkuttába érkezett, kiadta tibeti–angol szótárát és tibeti nyelvtanát. Két évet Észak-Bengáliában töltött, 1837-ben visszatért Kalkuttába. 1842-ben, egy újabb utazása során Lhászába, Dardzsiling közelében maláriát kapott, s itt, a Himalája lábánál hunyt el. Több keleti tudós társaság választotta tagjává, a buddhisták körében kultusza alakult ki. Életművének, életútjának részletes és intenzív kutatása Magyarországon az 1990-es években kezdődött el.

Hász-Fehér Katalin, 2018. márc. 13.


Hivatkozások:


Dokumentum típusa: Személy