Gróf Lázár Kálmán
1827 - 1847

Életrajz:

LÁZÁR KÁLMÁN, gróf, szárhegyi (Bencenc, Hunyad megye, 1827. máj. 27.–1874. febr. 27.), gr. Lázár Benedek kamarás, Alsó-Fehér megye főispánja és gróf Bethlen Mária fia. Kolozsvárott jogi tanulmányokat végzett. Torma Károly, Bethlen Miklós, Gyulai Pál, Szilágyi Sándor voltak tanulótársai, akikkel együtt olvasókört alakított. Szépirodalmi művekkel is próbálkozott, írása a Pesti Divatlapban jelent meg.
   1848-ban, 18 évesen Pesten, gyenge testalkattal lépett be a honvédek közé, Perczel egyik csapatába. Pest és Zombor környékén harcolt, főhadnagyi, majd századosi rangban. 1849-ben Törökországba menekült, Vidinbe, és Egressy Gáborral lakott egy sátorban. Az iszlám vallásra azonban nem akart áttérni, ezért 1849 októberében hazatért. Vizsgálati fogsága után besorozták, de kegyemet kapott, ezután anyjához tért vissza Kolozsvárra, ahol a rokonok kormányhivatalban akarták helyezni, de ő ellenállt. Birtokaira húzódott vissza, melyeket az oláhok teljesen felégettek és kiraboltak, s kölcsönökből igyekezett azokat rendbehozni. Közben megírta törökországi emlékiratait, és 1850-ben kiadta (Magyar menekvők török földön,  Kolozsvár, 1850). Ekkor letartóztatták, a gyulafehérvári várbörtön kazamatáiba zárták, ahol néhány hónap alatt egészsége leromlott. Rokoni és baráti befolyásnak köszönhetően újra kiszabadult, ekkor, a borszéki fürdőben ismerte meg Simén Amáliát, akit egy év múlva feleségül vett, 7 fiú és 3 leánygyermekük született. Ezután folytatta szépírói tevékenységét, írásai a Délibábban és divatlapoban jelentek meg. Jókai Mór őt kereste fel, és vele együtt utazta be a Székelyföldet.
   Szenvedélyes vadász volt, és birtokán vadászmúzeumot létesített. Időközben több német nyelvű állattani és madártani cikke jelent meg tudományos  lapokban (pl. a Land und Meer c. lapban). Hat füzetben adta ki A lég urai c. madártani munkáját. 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett (más források szerint 1867-ben).
   1869-ben Deák híveként hátszegi képviselő volt, de a politikából kiábrándulva tért vissza birtokaira.  1872-től Erzsébetvárosban (Ebesfalván) élt. Több zoológiai és madártani munkát is kiadott, munkatársa volt az Új Korszak, Pesti Hírlap, Világ Tükre, Természetbarátok és Vadászok Évkönyve, Vadász és Verseny Lap című és más sajtóorgánumoknak, mintegy 50 cikket írt. Cikkei egy részének jegyzékét Xántus János közli. Élete végére a pesti életből, politikából, tudományos világból is  kiábrándult, birtokainak zilált állapotát már nem tudta rendbehozni.

Forrás: Xántus, János: Emlékbeszéd szárhegyi gróf Lázár Kálmán l. tag felett, Értekezések a természettudományok köréből, Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Budapest, 1877.

Hász-Fehér Katalin, 2018. márc. 10.


Hivatkozások:


Dokumentum típusa: Személy